Ez egy előző félévben kiírt, archivált téma.
Felhő alapú infrastruktúrákban a virtuális gépek (Virtual Machine - VM) mellett előszeretettel alkalmaznak konténer technológiákat is (pl. Linux Containers /LXC, LXD/, Docker, stb.). A konténerek egyszerűen telepíthetők a felhő szolgáltatók gépeire is. Mivel a konténerek egy közös, megosztott operációs rendszer magot (kernel) használnak, és a VM technológiákkal ellentétben nem teljes virtuális gépet emulálnak, hanem csak operációs rendszer szintű virtualizációt nyújtanak, ezért a kisebb képfájl méret, gyorsabb indulás jellemzi őket a VM technológiák megoldásaihoz képest. Egy konténerben jellemzően egy-egy komponense fut egy nagyobb rendszernek, minden rész-alkalmazásnak konténert, saját környezetet definiálunk, amelyeket aztán összekötünk, például lesz egy adatbázis-konténerünk, az alkalmazás futtatásához egy PHP konténerünk, előtte a láncban pedig egy webszerver konténerünk. Egy adott szolgáltatást megvalósító összetartozó konténerek összeszervezéséhez, hálózati összekötéséhez és menedzseléséhez (orchestration) szükség van konténer menedzsment keretrendszerekre, mint pl. Docker Swarm, Kubernetes, CoreOS rkt, Apache Mesos, stb. Ezek ahhoz szükségesek, hogy automatizáltan lehessen a konténereket telepíteni, skálázni (az adott terhelésnek megfelelő számút futtatni belőlük), és működtetni általuk akár egy komplex szolgáltatást. A hallgató feladatai: a hallgató a konzulenssel egyeztetve egy adott a konténer technológiát és konténer menedzsment rendszert kiválasztva sajátítsa el azok alkalmazását, értékelje ki egy adott szolgáltatás igényei alapján a konténer menedzsment rendszer képességeit, mint például: skálázás lehetőségei, egymástól függő alkalmazás komponensek konténerekbe telepítése/áthelyezése, szolgáltatások felderítése, konténerek közötti kommunikációs lehetőségek, indítás és futás gyorsítási lehetőségei. A téma folytatható több féléven keresztül, BSc szakdolgozat, MSc diplomamunka illetve TDK témaként is tovább vihető.